Beszámoló – NBBH 2023
A helyhúzás, sorsolás...
A Balaton most egy igazán felkapott, közkedvelt vízterület, amit rengeteg nagy pontyhorgász látogat napról napra.
Igazán kiemelkedő színvonalú horgászversenyeket lehet itt most szervezni, mint ahogy tette ezt az NBBH szervezői csapata is. Rengeteg csapat elfér a víz partján, és bőven van kihívás egy-egy kapitális ponty megfogásában.
Az NBBH mint horgász verseny az igazán nagy pontyok megfogásáról szól, ami több mint 10 napig tart és minden csapatnak egy kb. 150 m széles és 800 m hosszú szektorban kell megfogni a legnagyobb testű halakat a verseny alatt.
Ezen a horgászversenyen mi Balatonmáriafürdőre kerültünk, aminek örültünk, hiszen tudtuk hogy ez a térség erős nagy testű halak állományában.
Maga a horgászhelyünk nem volt a legkomfortosabb, mivel egy utca végén helyezkedett el, ahol két oldalról körbevett nádassal tarkított hosszú hídon lehetett megközelíteni a vízfelületet.
A vízi látvány pedig úgy nézett ki, hogy kb 150 m-re stégek voltak elhelyezve a vízben, amin szinte folyamatosan horgásztak.
Itt már tudtuk, hogy ha véletlenül partra kell fárasztani halat, az szinte esélytelen lesz.
Stratégia és az etetés felépítése...
Amikor bementünk a csónakkal a vízre, egy viszonylag balatoni szinthez képest is magas iszapréteggel találkoztunk. Átlagosan 50-70 cm-t is elért a vastagsága.
A szektor végén, 800 m-en 3,9 m volt a víz mélységünk. Az első törés a partól számítva 100 m-re kezdődött ami 1,9 m- re leugrott és különösebb
törés vagy padka nélkül ment le nagyjából 300 m alatt, erre a közeli 4 méteres víz mélységre.
A helyi erők elmondták, hogy van egy régi köves út, ami az útnak a meghosszabbított vonalában található és ezt nagy szeretettel látogatják a pontyok.
Megpróbáltuk mi is ezt megkeresni, de természetesen teljesen ellentétes irányba találtuk meg, mint amiről az elmondások szóltak. Hozzá kell tenni azt is, hogy radarral semmit nem láttunk belőle, mivel az iszap teljesen betakarta, így a jó öreg tapogató rúd volt az, amivel végül megtaláltuk, ez 2 embernek olyan 6 órás mutatványába került csak…
A pláne az, hogy köves útnak egyáltalán nem mondanánk azért, mert egy pár darab követ találtunk csak ezen a részen, azt is szétszórva.
A verseny első időszakában jól fogtuk róla a halakat, de a nagy „forgalom” miatt a törpe harcsák is megtalálták ezt a köves területet, illetve a körülöttük elhelyezkedő szúnyoglárva telepet is. Annyira sok volt ott a lárva, hogy amikor felvettük az ólmot róla, szabályosan úgy nézett ki az ólom, mint valami csontisdoboz…
Ez valószínűleg még jobban vonzotta a törpéket mint a mi bojlink, de nem tudtunk mit tenni, el kellett engedni ezt a területet.
Kialakítottunk még egy nagyobb etetést 500 m-nél is, hogyha véletlen több napig lenne a másodfokú vihar, akkor is legyen helyünk hova horgászni, de sajnos erről a területről 10 nap alatt nem sikerült értékelhető halat fogni, hiába volt a kitartó horgászat
A nagy testű halakat végül a 800 m-en kialakított etetések között találtuk meg. Ezt a etetést a végén már négy bottal horgásztuk, viszonylag nagy területen. Nagyjából egy 50 m x 20 m nagyságú téglalapot etettünk.
A verseny teljes ideje alatt süllyedő 24 mm-es illetve 30 mm-es tintahal eper, illetve barack kagyló ízesítésű bojlival csaliztunk.
Sem a hóember, sem a dupla módszer nem működött az etetéseken.
Nappalok - Éjszakák
Nagyjából a napi tevékenység az úgy nézett ki, hogy reggel 7.00 környékén megszűntek a kopások előttünk.
A nappali első kapásokra, olyan délután kettő környékéig kellett várni, akkor már elvétve jött egy kisebb testű hal.
Az egész versenyidő alatt nappal 15 kg feletti halat kettőt sikerült fognunk. A halak nagy százaléka sötétedés után, illetve az éjféli időszakban érkezett, valamint hajnal 3 óra körül szinte menetrend szerint volt több kapásunk is.
A rendszer az volt még, hogy nagyjából naponta 1 db értékelhető halat tudtunk fogni, emellett kb. napi átlagban 5 és 15 db közötti pontyot fogtunk meg. Összesen a verseny alatt 17 db 10 kg feletti hal tett nálunk rövid látogatást, ebből 11 db volt a 15+ ponty.
20+ 🙂
Az első 20 kg felett pontyot pénteken sikerült megfogni, amikor is előző éjszaka másodfokú vihar volt. Másnap reggelre, amikor fel tudunk menni frissíteni a botokat, utána érkezett 1 szem 24 mm-es VM bojlira.
Nagy örömmel fogadtuk, hiszen csapatunknak ez volt az első 20 kilogramm feletti pontya és igazán sokat lökött rajtunk az összetett versenyszámban.
Etetésre a bojlikból vegyesen nagyjából 130 kilogrammot szórtunk el. A szabályzat szerint ezen a versenyen nem lehetett használni mást csak bojlit etetésre és csalizásra is egyaránt.
De igazából a mi tapasztalatunk alapján teljesen felesleges volt magot vagy pelletet etetni, ahhoz hogy nagy testű halakat fogjunk a Balatonon. Rengeteg hal van benne és minél jobban szélesítjük az etetés összetételét, annál több halat fogunk behúzni etetésükre, ami nehezíti az igazán nagy halak megfogását.
Az előkénkről annyit, hogy a magas iszap miatt a legvégén már 60-70 centi hosszúak voltak és in-line ólommal szereltek, ami 150g-os volt.
Nem volt szükség arra, hogy elengedjük a horgot a bojlitól több centiméterre is akár, mivel viszonylag kevés halat fogtunk és nem volt annyira zavaró a kis testű halak támadása.
Összegezve.
Végül összetettben a 6. helyen végeztünk és bár az utolsó éjszaka harmadik helyen fordultunk és éjszaka még cserélni és tudtunk egy halat, de sajnos ez már kevésnek bizonyult.
A versenyen 155 induló csapatból úgy gondolom, hogy ez egy teljesen elfogadható eredmény, ahhoz képest, hogy az első NBBH volt, amin részt vettünk. A csapatunk kitűnően teljesített, és csak egy kicsivel maradtunk le a dobogóról… (3,5 kg…)
Most egy kis pihenés, és tavasszal találkozunk az IBCC-n…
Baráti üdvözlettel: Hordós Dániel Senzor Planet Hungary
AMIRE SZÜKSÉGED LEHET
Akció!
